A veganizmus az állati eredetű termékek használatának mellőzése, és az ehhez kapcsolódó filozófia, ami elutasítja az érezni képes állatok árucikk státuszát és kizsákmányolását, amely megnyilvánul a táplálkozás, a szórakozás, a ruházkodás és a higiéniai termékek választásában is. A veganizmus követőjét vegánnak nevezik.
A közhiedelemben tévesen különbséget tesznek a vegánok és a veganizmus különböző típusai között aszerint, hogy milyen megfontolásból, motivációból dönt valaki a vegán életmód mellett (étrendi, etikai, környezetvédelmi, stb.). Valójában a veganizmus egy állatjogi mozgalom, így csakis etikai veganizmus létezik. Nagyon gyakori az is, hogy egyes cégek egyes termékeikre ráírják a „vegán” jelzőt, miközben a többi termékeikben állati eredetű alapanyagokat használnak fel. Amennyiben a csak növényi alapanyagú termékeik mellett állati alapanyagú terméket is gyártanak, forgalmaznak, úgy a növényi összetevőjű élelmiszerük sem felel meg a vegán kritériumnak. A „vegán” kifejezés tehát nem a „tisztán növényi alapanyagokból készült” termék szinonimája, ezen felül az etikai elv betartása is szükséges hozzá.
Ezeknek a tévesen meghatározott motivációknak az esetében mindegyiknél máshol van a hangsúly, és esetenként vita lehet bizonyos élelmiszerek fogyasztásáról, vagy bizonyos tárgyak használatáról. Ilyen például a méz, a bőrruházat, vagy egyes szintetikus anyagok használata. Azonban a félreértések ellenére a veganizmus minden állati eredetű terméket és szórakozási lehetőséget igyekszik kizárni, a „pusztán növényi étrendet követők” életmódjába férhetnek csak bele ezek a termékek (méz, bőr, cirkusz stb.)
Emellett a vallási és egészségügyi okból növényi étrendet követők számára vitás terület még az alkohol és a cigaretta kérdése. Vannak, akik szerint ezek beleférnek a vegánságba, hiszen növényi eredetűek. Mások úgy gondolják, hogy a növényi étrend egyik alap törekvése az egészséges élet, így semmilyen függőséget okozó szer nem engedélyezett. Azonban a veganizmusba ezek a szerek bele illenek, amíg azok nem állatok kizsákmányolásával készülnek, és kerülnek forgalomba (állatkísérlet-mentes dohánytermék, állati eredetű összetevőt nem tartalmazó alkohol, stb.)
A „veganizmus” a Vegan Society alapító okirata szerint, eredetileg nem kizárólag az állatokról szólt, hanem egy velük kapcsolatos nézetről, filozófiáról, az egészségről és a környezetvédelemről is. A mai hivatalos definíció szerint azonban a veganizmus a filozófiát és életmódot jelöli, amely igyekszik megállítani – amennyire csak lehetséges és megvalósítható – az állatok kizsákmányolásának és a velük szembeni kegyetlenségnek minden formáját. A Vegan Society hivatalos oldalán a definíció alatt hatalmas betűkkel hirdeti: „A veganizmus nem csak diéta”, így az, hogy étrendi, környezetvédelmi és vallási vegán, nem értelmezhető, egyedül állatjogi kategóriáról beszélhetünk.
A vegán kifejezést Donald Watson, a brit Vegán Társaság (Vegan Society) társalapítója alkotta 1944-ben, „tejtermék nélküli vegetáriánus” jelentéssel. Emellett a társaság a tojásfogyasztást is ellenezte. 1951-ben a társaság a veganizmus definícióját kibővítette a következő jelentésre: „a világnézet, amely szerint az embernek az állatok kizsákmányolása nélkül kellene élni”. 1960-ban H. Jay Dinshah létrehozta az Amerikai Vegán Társaságot, a veganizmust az ahimsza – azaz az élőlények elleni erőszak kerülése – hindu és dzsainista koncepciójához kötve.
A veganizmus kicsi, de folyamatosan növekvő mozgalom. A legtöbb országban növekszik a vegán éttermek száma, és bizonyos állóképességi sportágak – például a Vasember triatlon és az ultramaraton – egyes élversenyzői a veganizmus, köztük a nyersevő veganizmus elvei szerint élnek. A helyesen megtervezett vegán étrendről kiderült, hogy védelmet nyújt sok degeneratív betegség, köztük a szívbetegség ellen, és az Amerikai Dietetikai Szövetség (ADA) és a Kanadai Dietetikusok (Dietitians of Canada) szerint az életciklus bármely szakaszában megfelelő. A vegán étrendnek általában magasabb az étrendi rost, magnézium, folsav, C-vitamin, E-vitamin, vas és növényi hatóanyag tartalma; és alacsonyabb a kalória, telített zsír, koleszterin, hosszú szénláncú omega-3 zsírsav, D-vitamin és B12-vitamin tartalma. Mivel a növényi ételek általában nem tartalmaznak jelentős mennyiségű B12-t, a kutatók egyetértenek abban, hogy a vegánoknak B12-vel dúsított ételeket szükséges enniük vagy naponta táplálékkiegészítőt szedniük.